K. pontosan tudta (érezte), mikor kell újra felbukkannia, és nem eltűnnie. A legjobbkor jött és a legjobbat tette, amit tehetett: boldoggá tett. Kaptam tőle újra egy napot, amikor nem kellett azon gondolkodnom, hogy mi lesz másnap, csak élvezni az életet. Maximálisan. Vele valahogy minden olyan természetes. Nincs görcsölés, nincs agyalás, csak történnek a dolgok. Megegyeztünk, hogy nem várunk két évet a következő alkalomra :). Jó vele lenni, és most többre nincs is szükségem, mint amit ő nyújtani tud.
Néha jól esik a felmelegített töltött káposzta :)
2015.05.08. 08:20Címkék: én pasik érzés
A bejegyzés trackback címe:
https://azentitkaim.blog.hu/api/trackback/id/tr557441048
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.