Se veled, se nélküled kapcsolatban voltunk, többször szétmentünk, de újra és újra megjelent és randizni akart. Azt hiszem, abban bízott, hogy nem tudok ellenállni a vonzerejének, és ebben volt is némi igazság, nem véletlenül próbáltam mindig nyilvános helyen találkozni vele, hogy véletlenül se essek kísértésbe. 

Egyszer azonban abban állapodtunk meg, hogy elmegyek hozzá egy december eleji szombaton délelőtt. Elég korán érkeztem, mert tudtam, hogy nehezen fogok parkolót találni, úgyhogy még vártam is egy kicsit a kocsiban. Aztán írtam egy sms-t, hogy itt vagyok. Semmi válasz. Felcsengettem, semmi válasz. Újabb üzenet, meg telefon, de semmire nem jött válasz, viszont be volt kapcsolva a telefon, ez biztos. Végül feladtam, és hazamentem. 

Néhány órával később kaptam egy érdekes üzenetet a telefonjáról, ami arról szólt, hogy meghalt. Döbbenten néztem, és nem is akartam elhinni. Visszakérdeztem, hogy mi történt. Azt a választ kaptam, hogy a ferihegyi gyorsforgalmin balesetet szenvedett. Annyira hihetetlen volt ez az egész, hogy elkezdtem utánajárni a dolgoknak. Azokban a napokban egyáltalán nem volt baleset a gyorsforgalmin, ez is a megérzésemet támasztotta alá. Nagyjából két nap alatt egyértelművé vált, hogy él és virul, nincs semmi baja. Örültem, hogy él, de dühös voltam, hogy hazudott, és nem is értettem az okát. 

Egy hónappal később küldtem neki egy boldog új évet üzenetet, mivel le akartam leplezni. A válasz üzenet megint olyan volt, mintha ő halott lenne. Visszaírtam, hogy nem szeretem, ha hülyének néznek. Erre nem válaszolt. 

Néhány hónappal később jelentkezett újra, akkor tudtam megkérdezni, hogy mi volt ennek az egésznek az oka. Azt mondta, rossz napja volt és nem akart találkozni senkivel. És ennek valóban ez a módja? Nem az, hogy írok egy üzenetet: ne haragudj, halasszuk el inkább? Soha nem fogom megérteni, mi visz rá egy embert egy ilyen hazugságra.