Rég volt ennyire fárasztó napom, dél körül azt hittem, szétesik a fejem, annyira fájt a sok információtól, amit fel kellett dolgoznia. A fejfájás időközben elmúlt, de érzem, hogy rettenetesen fáradt vagyok. Talán még szerencse is, hogy nem jött össze a mára tervezett találka B.-vel, mert bár ő nagyon szomorú volt emiatt, de szerintem sok öröme nem telt volna bennem ebben az állapotomban. Jobb lesz most hazamenni és lehetőség szerint korán lefeküdni aludni, úgyis megint egyedül leszek éjjel, a férjem megint a világ végén van. Lassan az lesz a különleges alkalom, ha nem egyedül alszom a hálószobában.