Többször futottam már bele abba a problémába, hogy a nálam bő tíz évvel fiatalabbak (20-as évek végén, 30-as évek elején járók) mennyire másképp élik az életet, mint én és a korosztályom. 

Azt vettem észre, hogy nagyon okosak, gyors észjárásúak, tájékozottak, gyorsan reagálnak dolgokra. Azonban a terhelhetőségük fényévekre van a miénktől. Sokkal gyengébb az immunrendszerük, kis betegségek is leverik őket a lábukról napokra, hetekre. Nem bírják a kialvatlanságot (pedig nemrég még éjszakákat buliztak végig), egy-két óra álmatlanság után egész nap használhatatlanok. Nem bírják a stresszt, nagyon hamar feladják, ha valamiért küzdeni kell, ha nem hullik az ölükbe. És sokan közülük nagyon körülményesek. Pont mint a 70 évesek. 

Természetesen tisztelet a kivételnek, mert azért olyan is akad. De a többségük sajnos ilyennek tűnik nekem (jelenleg a kollégáim fele ebbe a korosztályba tartozik). Nehéz velük, mert amikor feladatot adok, határidőt szabok, elvárásokat fogalmazok meg, akkor magamból indulok ki, de úgy tűnik, ez nem működik megfelelően. Meg kell tanulnom kezelni ezt a korosztályt.