Élek még, csak épp nem nagyon tudok miről írni. Vannak jobb napjaim, vannak kevésbé jók, de nincs mit leírni róluk. Dolgozom, várom a visszajelzéseket a munkakeresésről, tartom a kapcsolatot a barátaimmal és várom, hogy szembejöjjön velem egy normális pasi az utcán :). Na jó, ez utóbbi annyira nem lényeges, de azért ha jönne, nem üldözném el. Néha kicsit siettetném az időt, mert lesz egy-két nap a közeljövőben, amit nagyon várok, de tudom, hogy ha ezek eljönnek, hamar véget is érnek, és azt nem szeretném, tehát valahogy úgy szeretném, hogy gyorsan jussak el odáig, de akkor álljon meg az idő egy kicsit. Tudom, nem kérek sokat :).