Ma reggel a tegnapi történések közül legalább egyet sikerült tisztázni, ezáltal kicsit jobban érzem magam. A legfontosabb probléma viszont továbbra is fennáll, ezt főleg magamban kell tisztázni, ami elég nehéz lesz. Tegnap elég sokat sírtam, még ma is többször elönti a szememet a könny, ha a tegnapiakra gondolok, és ez még biztos így lesz pár napig. Az a baj, hogy nem rajtam múlnak a dolgok, amik engem érintenek, és ezért teljesen tehetetlennek érzem magam. És nagyon utálom, ha nem tudom megváltoztatni a dolgokat.
egy fokkal jobb
2011.12.20. 09:02Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://azentitkaim.blog.hu/api/trackback/id/tr405160771
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Ismeretlen_221618 2011.12.20. 12:30:07
Hát az a legrosszabb verzió, amikor az ember lánya saját akaratán kívül hánykolódik a tehetetlenségben.
/beregiztem ide a free-re, azon a publikus másikon nem jó a rendszer :(./
esprit 2011.12.20. 19:39:22
Hát nem egyszerű... azt hiszem, mégis csak szerelmes vagy :) nem hiszem, h csak a frusztráció lenne az ok...
hú, nem vagy könnyű helyzetben, de szurkolok neked. Mérlegelj, mert nagyon itt az ideje. Ez már nem szeretősdi, ha ennyire és így hat rád.
A legjobbakat kívánom neked!
(és köszönöm az őszinteséget, amit itt megélsz, remélem minden rendbe jön)
Ismeretlen_129076 2011.12.21. 08:32:31
Köszönöm, mindkettőtöknek, jól esik :).
