A napokban Pesten volt dolgom. Egy régi ismerősömnek elmondtam, mivel megígértem neki, ha Pesten járok, találkozunk. Mondtam, hogy dél körül fussunk össze valahol a Nagykörút mentén. Ő erre meghívott magához ebédre. Istenien főz, szó se róla, de a "desszerthez" nagyon nem lett volna kedvem. Ezért kedvesen, de visszautasítottam. Persze nem azt mondtam, hogy nem akarok menni, hanem azt, hogy nem tudok, túl körülményes lenne (mint utóbb kiderült, igazam is volt, a hó eléggé megnehezítette volna a dolgot). Nem reagált semmit. Ebből számomra egyértelműen kiderült, hogy ő mit akar. Az is kiderült, hogy én mit nem akarok. Azt hiszem, legközelebb nem fogom neki megmondani, ha Pestre megyek. Jobb a békesség :).