Az elmúlt egy-két hétben rengeteg információval bombázzák az agyamat, amiket egyszerűen képtelen vagyok feldolgozni. Ezek nagy része a kollégáimtól érkezik, néha csak egy-egy pillantás, elejtett fél mondat indít be dolgokat, máskor meg hosszú perceken keresztül mondják, és mondják és mondják. Ezekről természetesen nem írhatok semmi konkrétumot, hogy ne lehessek beazonosítható. De néha nagyon nehéz magamban tartani a dolgokat, mert olyan információkat hallok, amiket jó lenne valakivel megbeszélni, de mindent természetesen nem lehet, csak bizonyos részeit. Nehéz így, de igazából jó is, mert a bizalom jelének tekintem, hogy mindezeket megosztják velem.