Ma nagyjából két értelmes mondat összehozása is nehézségekbe ütközött, mert mindig volt valami tennivaló, ami egyáltalán nem tűnt látványosnak, de az időt elvette. Így aztán K.P.-vel is elég darabosan beszélgettünk. De az a beszélgetés mégiscsak jó hatással volt a hangulatomra. Összességében az egész napom jól alakult (kivéve a munkaidő legvége, de erről nem szeretnék beszélni, ráadásul már ezen is túl vagyok), ritka az olyan nap, amikor szinte levegőt venni sincs időm, mégis kiegyensúlyozott és vidám vagyok. Ez a nap ilyen volt, a napvégi gonddal együtt, azt is nagyon higgadtan (hozzám képest meglepően) kezeltem. Úgy érzem, elememben vagyok mostanában.