Mit várok tőle? Azt hiszem, hogy egy-két mondatomtól meg fog változni? A fenéket fog. Ha ő úgy gondolja, hogy a nőknek nincs szükségük léleksimogatásra, akkor sem fog másképp gondolkodni, ha én a fejem tetejére állok. És nem fogja észrevenni a jelzéseimet, bármit csinálok, ha az eléggé konkrét célozgatásaimra nem reagált úgy, ahogy én szerettem volna. Én meg itt szenvedek, fővök a saját levemben, és próbálom elnyelni a könnyeimet, hogy legalább a kollégák ne lássák, hogy ennyire magam alatt vagyok. Közben meg biztos vagyok benne, hogy ő tényleg nem érti, mi a bajom. Mert ennyire pasi.