Beülök az autóba, feldobva. Magas az adnrenalinszintem, vigyorgok, mint a vadalma. Mire hazaérek, lehiggadok annyira, hogy semleges érzésekkel léphessek be a házba. Jellemzően napokig jár az eszem rajta, visszaidézek minden pillanatot.

A nőknek szükségük lehet rá, hogy szeretkezés közben fantáziáljanak, én általában a későbbi szerekezések alatt ezekre a délutánokra a gondolok. (Most többes számban beszélek, pedig a múlt heti alkalom előtt elég régen nem volt ilyen délután, de néha azért előfordul, és remélem, ismétlés is lesz.) Ötletet is viszek haza, amivel a házasélet színesíthető :).

Néha előfordul, hogy később valami miatt rossz a kedvem, és ha eszembe jut a délután, elsírom magam, mert akkor annyira jól éreztem magam, és hiányzik az érzés. Különösen, ha nagyon jól sikerült, és szeretném újra átélni.
Mindig van néhány különösen emlékezetes pillanat, ami meg jobb kedvre deríthet még napokkal, hetekkel később is, és persze a forróság minden alkalommal elönt, ha csak rá gondolok.