Egész nap beszélgetünk K.P.-val és persze nem csak szexről. Sőt, leginkább arról nem. Egyre inkább az az érzésem, hogy velem beszéli meg azokat a dolgokat, amiket a feleségével kellene, de nem lehet, vagy nem tud. Elmondja, mit szeretne venni, tanácsot kér, hogy milyet vegyen, hol vegye, mi a tapasztalatom, ha nekem már van olyan és a többi. Beszélgetünk a gyerekről, a lakásról, mindenről, amiről egy párkapcsolatban beszélgetni szokás. Néha nagyon furán érzem magam, de közben nagyon jól is, mert ez valamiféle kötődést jelent. Ez persze veszélyes is lehet, és nem mindig tudom eldönteni, mi lenne a jó lépés. Mintha egy hintában lennék, hol fenn, hol lenn.