Biztos azért érzek most olyan ürességet, mert a hétvégén kibeszéltem magamból mindent, amit eddig nem lehetett. Most meg nem tudok gondolkodni, csak kínlódok itt. Dolgozom, mert muszáj, de nem vagyok igazán hatékony és nem is zavar, pedig szokott. Szeretném, ha vége lenne a napnak, de tudom, hogy utána sem lesz jobb, mert az üresség valószínűleg utána is megmarad. Olyan, mintha csak lebegnék a semmiben, és nem tudom, minek kellene történnie, hogy ebből az állapotból kikerüljek.
üresség
2011.09.26. 12:17A bejegyzés trackback címe:
https://azentitkaim.blog.hu/api/trackback/id/tr115160707
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.