Azok közé tartozom, akik azt mondják: a korkülönbség nem számít.

Ez persze így egy kicsit sarkítás, de többé-kevésbé igaznak érzem. Két ember kapcsolatában nem a kor számít, ez valószínűleg az egyik legutolsó dolog, ami lényeges lehet. Ha barátságról beszélünk, akkor különösen így van. A legjobb barátaim egyike 3 évvel fiatalabb nálam, a másik meg 27-tel idősebb. De jól megértem magam az 5-10 évvel fiatalabbak éppúgy, mint a nagyjából 50-nel idősebbekkel. Legalábbis néhánnyal közülük. 

Szerelem esetén sem sokat számít a korkülönbség, hiszen szerelmes lehet mindenki, akárhány éves, és a szerelem tárgya sem feltétlenül korabeli. A nemi vágyra is igaz ez.

Amikor középiskolás voltam, nem tudtam mit kezdeni a korosztályommal, vagy inkább ők nem tudtak velem mit kezdeni. A tizenéves fiúknak ugyanis általában nem a nagymellű, kerekfenekű lányok tetszenek, inkább a cicababák, én meg nem az voltam. Már akkor is az idősebbeknek tetszettem inkább. Később is. De azért később előfordult olyan is, hogy a fiatalabbaknak. Egy idő után kiegyenlítődött a dolog. 

A legfiatalabb fiú, akivel valaha együtt voltam, 3 évvel volt fiatalabb nálam. A legidősebb pasas meg nagyjából 30-cal több. És emiatt soha nem éreztem magam kényelmetlenül. Sőt, igazából soha nem érzékeltem a korkülönbséget, csak utána jutott eszembe, hogy "hoppá, ez azért nem általános". És még csak azt sem mondhatom, hogy a legtöbb férfi az életemben nagyjából velem egyidős volt, mert inkább az idősebbek voltak jellemzőek, csak néhány korombeli. Igaz, az egyikhez férjhez is mentem, ő egy évvel idősebb nálam. De gondoltam én férjhezmenésre az egy évvel fiatalabb esetében is, meg a több mint 20 évvel idősebb esetében is, amikor épp olyan stádiumban volt a kapcsolatunk. Tehát állítom, hogy a korkülönbség nem számít.