Munkámból adódóan sokat járok vidékre, 2-3 napokra. Ez persze 1-2 éjszakás ott alvásokat is jelent. Minden vidéki út előtt megkérdezem K.P.-t, nem jön-e velem/utánam, pedig tudom, hogy ez nagyjából a lehetetlen kategória, megvalósíthatatlan. Mégis mindig reménykedem, hogy egyszer komolyan mondja, hogy "de igen, megyek". Számomra az lenne a kapcsolatunk csúcsa, ha egyszer együtt ébredhetnénk egy együtt töltött éjszaka után, de ez a vágyam valószínűleg soha nem fog bekövetkezni. Eddigi életem során sem valósult meg soha, mert hajnalban mindig vissza kellett somfordálnom a szobámba, hogy a szobatársaim ne vegyenek észre semmit. Ezeken a vidéki utakon nincs szobatársam, nem kellene hajnalban somfordálni, nyugisan lehetne együtt ébredni. Kár, hogy van egy csomó más akadályozó tényező, ami miatt erről a vágyamról le kell mondanom.