Ennyit töltöttünk ma a vonaton, és ennyit beszélgettünk végig.

Az ellenség megtévesztésére a vonat nem akkor jött, amikor kellett volna, így én azzal mentem, amelyikkel terveztem, ő viszont azt hitte, hogy elmentem korábban, ő a későbbivel akart menni, de összeértek a szálak, így végül egy vonattal mentünk.

Az kiderült, hogy nem az elvei miatt nem keresett eddig, ez a probléma tehát kilőve. Az is kiderült, hogy a felesége meglehetősen féltékeny, ez viszont még okozhat gondokat a jövőben. Persze az is lehet, hogy nem lesz az egészből semmi. Feltette ma a kérdést: "mit akarsz?". Nem tudtam válaszolni. Hárítottam, hogy majd az idő megoldja, mi lesz ebből, erőltetni nem akarok semmit.

A nyáron általam "megálmodott" forgatókönyvek közül amúgy az egyik bejött, amin eléggé meglepődtem, és nem biztos, hogy nagyon örülök neki, de szerintem ezzel sem lesz gond. Hacsak a gyerekeink nem kezdenek majd jól összebarátkozni, mivel holnaptól már ismerni fogják egymást. De ezzel majd ráérek akkor foglalkozni, ha bekavar a dolgainkba. Délutánra feltételesen megbeszéltünk egy "randit", de a munkavégzés ezen változtathat.