Muszáj elmondanom, akkor is, ha tudom, nem fogod olvasni. Hiába is olvasnád, úgysem értenéd, angolul nem tudok így fogalmazni. Ezért sem küldöm el, legalábbis egyelőre. De muszáj kiírnom magamból.

Szeretlek. Ezzel a szóval óvatosan kell bánni, mert sokan félreértik, de én tényleg szeretlek. Nem lángoló szerelemmel, hanem valamiféle szeretet-szerelem egyveleggel. Fontos vagy nekem. Nem tudom, miért alakult így, nem is értem az egészet, de jó így. Csak nagyon hiányzol. Szeretném látni a szemeidet, a mosolyodat, érezni az érintésedet, látni, mennyire élvezed az életet. Szeretnék sétálni, úszni veled, hozzádbújva aludni, nagyokat beszélgetni. De messze vagy, és nem tudom, lesz-e még rá valaha lehetőségem. Szükségem van rád.