Nem szeretek az ismerőseimmel, barátaimmal politikáról beszélni, mert a legnagyobb hülyeségnek tartom a politika miatt bárkivel összeszólalkozni. És hiába tartom én magam, ha esetleg ők hevesebb vérmérsékletűek ebből a szempontból, akkor veszekedés lesz belőle. Ezt meg jobb elkerülni.

A barátaim szerencsére intelligensek, és nagyjából úgy gondolkodnak, mint én, tehát ők sem erőltetik az ilyen beszélgetéseket. Nem is nagyon tudjuk egymásról, kire szavazott a másik, csak sejtéseink vannak. De soha nem kérdeztem meg egyikőjüket sem, hogy hova tette az x-et, max. azt kérdeztem meg, hogy volt-e szavazni, mert azt kötelességnek tartom.

Liberálisnak vallom magam. Toleráns vagyok a mássággal szemben, elfogadom az embereket olyannak, amilyenek. Egyáltalán nem zavar, ha valaki más vallású, más nemzetiségű vagy más szexuális beállítottságú, mint én. Igazából nem is érdekel. El tudom fogadni az abortuszt bizonyos keretek között. Elfogadom, ha mások másképp nevelik a gyerekeiket, másképp élik az életüket, mint én. De nem vagyok SZDSZ-szavazó. Mert szerintem az SZDSZ nem ugyanazokat az elveket vallja, mint én. Nem szimpatikus a hozzáállásuk a dolgokhoz, így nem szavazok rájuk.

Szakmai szemszögből nézem sokszor a gazdaságpolitikai döntéseket, és ennek köszönhetően megpróbálok úgy is gondolkodni, azaz reálisan és nem szimpátia alapján. Ezért aztán szavaztam én már MSZP-re is és Fideszre is, ha úgy láttam jónak. Nem szeretem, ha az emberek nem gondolkodnak, hanem ész nélkül szavaznak, de nem győzködök senkit, mindenkinek szíve joga úgy dönteni, ahogy akar. 

Manapság, ha megkérdeznék, hogy kire szavazok, akkor azt mondom, hogy a Fideszre. Jobb híján. Nem értek velük sem egyet mindenben, sőt, de úgy látom, jelenleg nincs jobb náluk. Szélsőség felé soha nem mennék el, tehát pl. a Jobbik szóba sem jöhetne nálam, én inkább középre tartozom. Az SZDSZ nem szimpatikus, az MSZP még annyira sem. Tehát marad a Fidesz. Amíg nem lesz jobb. 

Régen, amikor zsenge ifjú koromban még nem szavazhattam, a Fidesz liberális párt volt. Támogattam is őket teljes mellszélességgel. Igaz, hogy nem szavazhattam, de kampányolhattam értük. Meg is tettem. Akkor a Fidesz és az SZDSZ még jó pajtás volt, és ha az első fordulóban a Fideszes jelölt nem jutott tovább, akkor az SZDSZ-es jelöltet támogattuk (ma ez már nem fordulhatna elő, fordítva sem). Így aztán kampányoltam én már SZDSZ-es jelöltnek is. De nem szavaztam rá, hiszen fiatal voltam még :). 

Most kicsit félek a tavaszi kampánytól. A mai Magyarországon nem normálisak a politikai dolgok. Az emberek elvakultak, szélsőségesek, és egyáltalán nem toleránsak (tisztelet a kivételnek). Még nem tudom, kihez fogom az x-et rakni majd, ha eljön az ideje. Jó lenne, ha lenne nekünk itthon egy Joshua Bartletünk (The West Wing), akkor nem gondolkodnék, harcos demokrata párti lennék :).