Azt hiszem, túl sokat gondolkodom, állandóan kattognak a fogaskerekek. Ez sokszor az alvásban is megakadályoz. Jellemzően nem a döntés előtt gondolkodom túl sokat. A döntéseket magabiztosan meg tudom hozni. Utána agyalok azon, hogy milyen hatással lesz ez másokra, és ez okoz számomra problémát. Még akkor is, ha tudom, hogy az életemről hozott döntések esetében a legritkább esetben kell azzal foglalkoznom, hogy mások utána mit fognak gondolni, hogyan fognak érezni. Meggyőződésem ugyanis, hogy a saját életemről úgy kell döntést hoznom, hogy az nekem a legjobb legyen. Ha másoknak is jó, az járulékos haszon. Természetesen nem akarok ártani senkinek, tudatosan nem is teszek ilyet, de időnként elkerülhetetlen, hogy a számomra jó döntés mások számára nem jár haszonnal. Le kell szoknom arról, hogy ezen agyalok. Az én döntésem, az én életem.