Különben egyedül maradhattok.
Megismerkedtem egy pasival néhány hete. Igazi barátságnak indult a dolog, bár bennem felmerült, hogy lehetne ebből szerelem is akár. Ő viszont azt mondta, nincs felkészülve egy szerelemre. Hát jó, akkor legyen barátság, esetleg extrákkal. Még nem teljesült be a dolog, nem sikerült még összehozni. De jókat beszélgettünk, és szépen alakult a dolog. De csak mint barátság.
Közben elkezdett valami más is alakulni az életemben, ami miatt őt egy picit hanyagoltam. Rákérdezett, mi történt. Elmondtam. Ezután közölte, hogy ő igazából többet akart tőlem, csak azt hitte, helyrehozzuk a férjemmel a házasságunkat és nem akart közénk állni. Mi van??? Ugyanazt akarta, mint én, csak nem mondta? És ezért lebeszéltem magam róla? Mi a fenéért nem bírta elmondani, hiszen tudta, hogy részemről szerelem is lehetne? Most meg magába van roskadva. De nem tudok segíteni rajta, én már nem tudok úgy érezni iránta, ahogy ő szeretné. Sajnálom, de erről lekésett. Lehet, hogy nem jön össze az alakuló kapcsolat sem, és őt is elveszítem. Mennyivel egyszerűbb lett volna, ha beszél az érzéseiről.
