Reggel a vonaton K.P.-vel, mintha nem is telt volna el majdnem két év, jókat nevetgélünk. Nagyon ritkán futunk össze, de az pont elég.

Délelőtt telefonon K.-val, aki közli, hogy sokat gondol rám, és jövő héten találkozni szeretne. Rendben, részemről semmi akadálya, miért ne? Vele mindig nagyon jó volt, és ez a kihagyott pár hónap még jót is fog tenni szerintem.