Telik az idő, egyik nap a másik után és gyakorlatilag semmi különös nem történik.

J. továbbra is odavan értem, nem is értem, hogy lehetek rá ekkora hatással. Mostanában már némi féltékenységet is felfedezek benne, pedig ez nem volt eddig jellemző rá.

Rómeó is folyamatosan rajong, látni akar, fényképeket kér, sokat beszélgetünk, persze főleg este-éjjel. Ez számomra elég fárasztó, próbálom kordában tartani, de jól esik, hogy tetszem neki és ezt el is mondja.

Mindezek mellett nem mondanám, hogy a szexuális életem kielégítő lenne, de ez egy másik történet, és itt nem szívesen írnék az okokról. Baj nincs, most egy-két hétig ki kell bírni így.