Nálam itt a rengeteg munka, K.P-nál úgyszintén. Kicsit besokalltunk. Én tegnap borultam ki, ő ma reggelre. Előjött a spontenaitása, amitől nekem hirtelen nagyon jó kedvem lett. Igaz, hogy nem tudtuk összehozni, amit igazán szeretnénk, de az már óriási előrelépés, hogy ő csak úgy spontán akarta, nem megszervezve, átbeszélve, csak nekem szegezte a kérdést reggel. Kár, hogy a körülmények ma nem játszottak a kezünkre. De talán jövő héten összejöhet...

Nagyon sok munkám volt az elmúlt hetekben, folyamatosan úton voltam, most pedig fel kell dolgozni mindent információt, amit összeszedtem. Több feladat is fut párhuzamosan, néha már azt sem tudom, hol áll a fejem. Érzem, hogy az agyam le van fáradva. Fizikailag bírnám, de agyilag nehezen. Pedig erősen koncentrálnom kell, ha mindent időben és jól akarok megcsinálni. Jó lenne már pihenni úgy igazából, nem felébredve többször is éjszaka. Ma olyat csináltam, ami nem szokásom: lenyomtam az óracsörgést és fél órával később ébredtem fel, mint kellett volna. Nem lett belőle gond, de ez akkor sem jellemző rám. Nagy szükségem lenne a pihenésre, de nem tudom, mikor lesz rá lehetőségem. Sok a teher rajtam, és még csak most kezdődik a karácsonyi készülődés, ami szintén elég sok terhet rak rám. Elfáradtam.

... úgy alszunk el, hogy hátulról átölel. Valamikor hajnalban felébredek, érzem az ágyékát a fenekemnél. Picit mocorgok, ez azonnal hatással van rá. A kezét a szeméremdombomra rakom. Lassan ébredezik. Fenekem apró mozgásával kezdem izgatni. Még félálomban van, de már érzem ágaskodó férfiasságát. A kezével simogat, amitől felébred a vágy bennem, hogy újra magamban érezhessem...